A Húsvéti Nyúl története

A húsvéti nyuszi története a XII. századi Németországba nyúlik vissza, a keresztény ünnepet ekkor kapcsolták össze ezzel a kisemlőssel.

Világi szempontból a húsvéti nyúl a húsvéti ünnepek szimbóluma. A mosolygó nyúl a hagyomány szerint cukorkát és más édességeket hoz a gyerekeknek, amíg azok alszanak, és tojásokat rejt el a kertekben, amit húsvét reggelén kell a gyerekeknek megkeresniük. Mivel húsvétkor a keresztények Jézus feltámadását ünneplik, egyetlen vallásos szövegben vagy hagyományban sem találunk említést a cukorkáról, tojásokról és a nyusziról. Éppen ezért, akik a húsvéti nyuszi eredetére kíváncsiak, azoknak máshol kell azt keresniük.

 

 

A kereszténység előtti „húsvéti" nyuszi

Már évszázadokkal ezelőtt ünnepelték az emberek a tavaszi napéjegyenlőséget és a tavasz kezdetét. Az egyik ilyen ünnep Németországban a XIII. századra nyúlik vissza, amikor a korai németek számos istent és istennőt imádtak. Ezek közé tartozott Eostra (más néven Ostara vagy Eostre), aki a tavasz, a termékenység istennője volt, és tiszteletére lakomákat, ünnepségeket rendeztek a tavaszi napéjegyenlőség napján. Eostra egyik szimbóluma a nyúl volt, mert az tavasszal nagyon szapora és termékeny.

 

Az angolszász hagyomány szerint a nyúl eredetileg Eostra egyik galambja volt, akit az istennő büntetésből változtatott nyúllá. Ennek változataként ismert, hogy az istennő egy sebzett galambot változtatott nyúllá, hogy ezáltal megmentse. Mivel tojásrakó képességét megőrizte, köszönetképpen díszes tojásokat ajándékozott Eostra-nak. Ezáltal magyarázat született arra is, hogyan lehet képes a húsvéti nyuszi tojásokat tojni.

 

 

Az első húsvéti nyúl

Az első írásos feljegyzés a húsvéti nyusziról már az 1500-as években napvilágot látott, azonban az első történet, amit a húsvéti nyusziról közzé tettek, 1680-ban jelent meg. A legenda szerint a húsvéti nyúl színes tojásokat tojt, és húsvét reggelén elrejtette azokat a kertekben.

 

A német bevándorlók az 1700-as években az Amerikai Egyesült Államokban is elterjesztették ezt a hagyományt. A húsvéti nyuszi, az "Osterhase" vagy "Oschter Haws" története gyorsan elterjedt a vidéken, miszerint a húsvéti nyuszi számára a gyerekeknek fészket kell készíteniük, hogy legyen, ahová tojjon. Később a hagyomány kibővült azzal, hogy a húsvéti nyuszi azon gyerekek – fészek gyanánt kihelyezett - kosarába, akik jól viselkedtek, a tojás mellé cukorkákat és kisebb ajándékokat is elhelyezett. A gyerekek szombat este sárgarépát tettek ki a nyuszinak, hogy legyen ereje az egészéjszakás ajándékozáshoz.

 

A húsvéti nyuszi ma

Napjainkban a világi emberek számára a húsvéti nyuszi a húsvéti ünnepek kabalájává vált. Bevásárlóközpontokban és különböző tömeges rendezvényeken a húsvéti nyúllal együtt lehet enni, fotót lehet készíteni vele stb. Ezen kívül megjelenik minden húsvét témájú tevékenységen, így jelen van a kiskereskedőknél, az édességboltokban is. A húsvéti felvonulásokban is helyet kapott, és csokoládéból is készült már nyuszi forma.

Körülbelül 90 millió húsvéti csokinyuszi kerül évente a kosarakba.

 

A pogányok által tisztelt Eostra istennő szimbóluma ma a világiak számára a húsvéti ünnepek jelképévé vált.