A Főn szél

A főn vagy főnszél egy meleg, száraz és gyakran viharos alpesi szél, amely messzire, a hegyek elővidékére is eljut. Nevét )német közvetítéssel) a latin favonius = „enyhe tavaszi szél” szóról kapta. Olyankor keletkezik, amikor viszonylag nedves légtömegek keresztezik a hegyeket Nagy kiterjedésű, magas csúcsaival az Alpok erős akadályt képez, ezáltal – főként a délről jövő légáramlatokat – felszállásra kényszeríti. Minél magasabbra száll a levegő, annál inkább lehűl, 100 méterenként körülbelül 1 ºC-ot. A nedvesség az immár lehűlt levegőben összesűrűsödik, és vízcseppek keletkeznek. Eközben hő szabadul fel, s emiatt lassabban hűl le a levegő, 100 méterenként körülbelül 0,6 ºC-ot. Sűrű felhők keletkeznek, amelyek a hegyek előtt megrekednek, és az útjukat álló hegyoldalra esőt vagy havat hullatnak.

A hegyormon átkelő levegő ilyenkor száraz marad. Lesüllyed, és eközben felmelegszik, ezúttal ismét egy ºC-ot. Ezért amikor a szél a másik oldalon eléri a völgyet, ugyanazon a magasságon néhány fokkal melegebb, mint a hegy másik oldalán. A látási viszonyok lenyűgözően tiszták főnszél idején.

A jelenséget korántsem csak az Alpoktól északra figyelhetjük meg. Ha megfordul a szélirány, az Alpoktól délre is fújhat a főnszél. Ezt északi főnnek hívjuk. Általában kevésbé feltűnő, mert északról inkább hűvös szél szeli át az Alpokat.